Felhő és platform

A több felhőből álló megközelítés a különböző szolgáltatók azonos típusú (pl. nyilvános) felhőinek kombinálásán alapul, amelyek egyéni erősségei így célzottan kombinálhatók. Ezzel szemben a hibrid felhőmegoldás különböző felhőtípusokból (pl. nyilvános és privát) áll, ami azt jelenti, hogy a vállalatok saját adatközpontjuk vagy IT-szolgáltatóik erőforrásait a privát és nyilvános felhők szolgáltatásaival bővíthetik. Ez az igényalapú kombináció lehetővé teszi a két világ előnyeinek ötvözését: Míg a helyben lévő infrastruktúra például érzékeny adatok tárolására és feldolgozására használható, addig a felhőszolgáltatók infrastrukturális és platformszolgáltatásai rugalmas skálázhatóságot és az informatikai üzemeltetés csökkentett vagy hatékonyabb összköltségeit kínálják (amit jelenleg a hibrid felhő bevezetésének fő okaként említenek). Mindkét megközelítés, a többszereplős és a hibrid felhő, fokozott követelményeket támaszt az adatbiztonsággal szemben, amelyeket gondosan kell teljesíteni ahhoz, hogy az egyedileg kialakított felhőmegoldásokból a lehető legtöbbet lehessen kihozni.

A cloud-native olyan tervezési módszertant ír le, amelyben az alkalmazások fejlesztése és végrehajtása felhőalapú technológiák felhasználásával történik. A monolitikus alkalmazásinfrastruktúrával szemben ez a megközelítés gyakran kombinálódik az alkalmazás sok kis komponensre (ún. mikroszolgáltatásokra) való felosztásával. Ezeken különböző fejlesztőcsapatok dolgozhatnak egymástól függetlenül, dinamikus és agilis alkalmazásfejlesztési technikák használatával. A lazán összekapcsolt szolgáltatások ezen elvét követve, amelyek mindegyike meghatározott hatókörrel rendelkezik, az egyes szolgáltatásokat az alapvető funkciók alapján optimalizálhatja, és kiválaszthatja az adott céloknak leginkább megfelelő keretrendszert, nyelvet vagy rendszert. Az egyes mikroszolgáltatásokat általában úgynevezett konténerekben szállítják, amely támogatja az összetett alkalmazások rugalmas kombinálását. Így egyes komponensek könnyen hozzáadhatók, eltávolíthatók vagy kicserélhetők. Például egy szoftverfrissítés vagy egy új funkció azonnal leszállítható, amint lement a teljes szoftverfejlesztés, és nem kell megvárni egy újabb szoftververzió következő kiadását. Összességében a felhő-natív architektúrával a felhő teljes rugalmasságát, skálázhatóságát, sebességét és költségelőnyeit élvezheti.

Az Edge computing a hagyományos, központi szerverekkel rendelkező felhőmegoldásokat egy olyan koncepcióval bővíti, amelyben az adatok feldolgozása decentralizáltan, a hálózat szélén történik. Ez az információ termelőinek és fogyasztóinak közelségét teremti meg, amely különösen előnyös az olyan alkalmazások esetében, amelyekben hatalmas mennyiségű adatot kell (szinte) valós időben továbbítani és kiértékelni. Az IoT-eszközök gyorsan növekvő száma és az ennek megfelelően növekvő adatmennyiség miatt ez egyre fontosabbá válik. Ilyen alkalmazások például az intelligens termelési, ellátási vagy szállítási rendszerek, amelyek bizonyos események esetén azonnali cselekvést igényelnek. A fő adatközpont itt azért vesz részt, hogy a peremeszközökről származó konszolidált adatokat tárolni lehessen, és azokkal más alkalmazásokban is tovább lehessen dolgozni. Ezeket a decentralizált peremkészülékeket folyamatosan felügyelni és értékelni kell, szükség esetén emberi szakértőkkel. Az edge computing használata 10-30%-os költségcsökkentést és átlagosan 10-20%-os működési költségmegtakarítást eredményezhet.

A robotizált folyamatautomatizálás (RPA) egy mesterséges intelligencia (MI) által támogatott szoftvertechnológia, amely a viszonylag egyszerű, ismétlődő feladatok – például a számlák feldolgozása vagy a pályázók kezelése – digitalizálására és ezáltal hatékonyabb kezelésére használható. A korábban manuális, időigényes tevékenységeket az RPA alkalmazásakor intelligens robotok veszik át. Az üzleti folyamatok ilyen célzott egyszerűsítése időt szabadít fel az alkalmazottak számára az igényesebb feladatok elvégzésére, mint például a stratégia- és termékfejlesztés, a folyamatoptimalizálás vagy az ügyfélkezelés. Ha ezeket az előnyöket széleskörűen szeretné kihasználni a vállalat, akkor célszerű, ha alkalmazottai számára webes hozzáférést biztosít az intelligens automatizálási platformhoz a felhőn keresztül. Az „RPA as a Service” (RPA mint szolgáltatás) különösen gyors és egyszerű hozzáférést biztosít a felhasználók számára az intelligens automatizálási platformhoz, és támogatja az egyszerű üzemeltetést és az igény szerinti skálázhatóságot.

A felhőbiztonság a felhőszolgáltatások és az azokat körülvevő infrastruktúra, (beleértve az összes alkalmazást és adatot) védelmére vonatkozó szabályok és intézkedések sorát jelenti. A téma a felhőszolgáltatók és a felhőfelhasználók számára egyaránt központi jelentőségű, mivel a biztonság megsértése esetén mindkettő felelősségre vonható. A jelenlegi fejlemények egyértelművé teszik, hogy mennyire fontos a felhőbiztonság: A munkaterhelések különböző felhőszolgáltatók közötti egyre nagyobb mértékű elosztása kapukat nyit a kiberbűnözők előtt, akik csakugyan szívesen kihasználják, ha az informatikai biztonság nem megfelelő. A szükséges felhőbiztonsági megoldás szintjét elsősorban az határozza meg, hogy milyen típusú felhőt használnak – a nyilvános vagy hibrid felhő például magasabb szintű biztonsági intézkedéseket igényel, mint a tisztán privát megoldás. A fő hangsúly az adatok külső hozzáféréstől és hálózati hibától való védelmén van. Emellett a megfelelőségi irányelvek betartása is figyelembe vehető.