Új készségek nyomában – Munka 4.0 a gyakorlatban

„A digitalizáció már régen nem csak a technológiáról szól. Az újabb és újabb lehetőségek, az online elérhető adathalmazok és a segítségükkel kialakítható folyamatok számltalan esetben átalakítják a munkavégzés eddigi rendjét, és ezzel a munkavállalók megszokott feladatait”, mondja Baranyai Zsolt, az NTT DATA IT-technológia és automotive üzletágának vezetője.

Azt, ami fontos

Jó példa erre az online számlaadat-szolgáltatás. A NAV által 2018-ban előírt (és később a számlák és szervezetek egyre szélesebb körére kiterjesztett) adatszolgáltatás eleinte csak kötelezettséget rótt a vállalkozásokra. Az adóhatóság néhány éve a beérkezett adatokra alapozva már szolgáltatásokat is kínál: mind a beküldött számlaadatok, mind a szervezetek törzsadatai lekérdezhetőek, akár automatikusan is. „Erre pedig már  építhetők olyan üzleti folyamatok, amelyek automatizálják a korábbi manuális számlafeldolgozást”, említ egy példát saját gyakorlatukból Baranyai Zsolt.

Azzal, hogy a szükséges adatokat szabványosított és strukturált formában letölthetik, a vállalatok olyan folyamatokat építhetnek ki, amelyben alapvetően megváltozik az érintett munkavállalók feladata. Nem kell a bejövő számlákat bontogatni, szkennelni, az adatokat OCR-rel (vagy pláne kézzel) rögzíteni. A dolgozó munkája ezzel nem válik feleslegessé, csak átalakul.

BARANYAI ZSOLT, NTT DATA

A gépies, manuális (és nem utolsósorban sok hibalehetőséget rejtő) munka helyett fontosabb, nagyobb értéket teremtő feladatokra összpontosíthat. Továbbra is a számlafeldolgozásst fogja végezni, de nem az lesz a lényeg, hogy szépen, olvashatóan legyen beszkennelve a számla, hanem az, ami a vállalat működése szempontjából igazából fontos – vagyis hogy a számlákat pontosan és időben dolgozzák fel és fizessék ki. Ezzel ő is értékesebb munkavállalóvá válik, a vállalat pedig növelni tudja folyamatai hatékonyságát, értékteremtő módon kihasználva a digitalizációban rejlő lehetőségeket.

Online vagy személyesen?

A jövő (és a jelen) munkahelyével kapcsolatban szinte mindig felmerül az „otthon vagy az irodában?” kérdésköre. A munkavállalók és a munkáltatók hamar alkalmazkodtak a körülményekhez, és kialakult a munkavégzés átmenetinek gondolt, de hosszú időn keresztül megmaradó rendje.
„Ez az új rend azonban alaposan átszabta az emberek közötti személyes kapcsolatokat”, mondja Baranyai Zsolt. Az online találkozók alatt és között csak minimális lehetőség van a személyes  jellegű, baráti beszélgetésekre, ami a munkatársi kötelékekre, és ezen keresztül végső soron a munkahely iránti elköteleződésre is negatív hatással lett. „Számos cég küzd most azzal, hogy a vírus-járvány lecsengése után milyen egyensúlyt alakítson ki az irodai és az otthoni munkavégzés között”, teszi még hozzá az NTT DATA üzletágvezetője.

Új irányba fordított tudás

„Hasonló folyamatok zajlanak le fizikai munkakörökben, így az autógyártásban”, hozott egy másik példát Baranyai Zsolt. Az Ipar 4.0 a gyártásba hozza el a digitalizációt, de az sem a munkakörök megszűnését, hanem átalakulását hozza el. Néhány év múlva nem annyira az autót kell összeszerelnie az embernek, hanem azokat a robotokat programoznia, amelyek az autók összeszerelését végzik.
„A Munka 4.0 valahol ezt a transzformációt jelenti: megváltoznak azok a képességek és készségek, amelyekre a dolgozóknak szükségük van. A legtöbb repetitív tevékenységet ki lehet majd váltani automatizmusokkal, az így felszabaduló munkatársak pedig a tudásukat új irányokba továbbfejlesztve más, magasabb hozzáadott értékű feladatokat tudnak ellátni. Emiatt a képzés, az egyetemi oktatás szerepe is megváltozik, és leginkább arra kell felkészíteni a fiatalokat, hogy megtanuljanak tanulni, és életük során többször is képesek legyenek teljesen új készségek elsajátítására, mondja Baranyai Zsolt.